“Jó tudni, hogy a túlféltő szülők gyerekei maguk is jobban szoronganak a kelleténél, ugyanakkor gyakran kifejezetten agresszívek is. Miért?

Azért, mert az aggódó szülő már a kezdetektől arra tanítja a gyerekét, hogy minden helyzetben alapvetően védekező pozíciót vegyen fel. Az ilyesformán örökös készenlétre és gyanakvásra kondicionált szorongó gyerekből olykor robbanásszerűen tör föl az agresszió. Mivel mindenhol veszélyeket szimatol, gyakran ő támad először, elemi indulattal. Nem egy olyan szülővel találkoztam, aki rémülten állt a gyereke erőszakos magatartása előtt, hiszen ő eredetileg éppen a konfliktusoktól szerette volna megkímélni.

De miért is rettegünk annyira a konfliktusoktól…? Miért akarjuk azokat mindenáron elkerülni? Hiszen a konfliktus az élet természetes része! Ha konfliktusmentes gyereket akarunk nevelni – jellemtelen gyereket nevelünk.

Természetes dolog, hogy a szuverén ember időről időre konfliktusokba kerül a környezetével, ez a demokráciák egyik alapeleme – a vélemények és az érdekek ütköztetése, amit aztán kompromisszumkötéssel oldunk fel. Az elleplezett konfliktus sokkal agressziókeltőbb, mint a nyíltan felvállalt és a kibékülésig elvitt összetűzés!”

(Forrás: Dr. Vekerdy Tamás: Belső szabadság)

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!

Olvasd el ezt a cikket is –>  Popper Péter: Ez az öregség egyetlen előnye