Leo Buscagliát a híres írót, egyszer felkérték, hogy legyen zsűrije egy olyan versenynek, amely a leggondoskodóbb gyermeki díj várományosát kereste.

A győztes egy négyéves kisfiú lett, akinek a szomszédjában élt egy nemrégiben megözvegyült idős férfi.

Egyszer, amint a kisfiú meglátta a síró öregembert, besétált a kertbe, odabújt az idős ember ölébe és csak ücsörgött szótlanul.

Később, amikor az anyja megkérdezte a fiút, hogy mit is csinált ott valójában, a gyermek ezt felelte:

“Semmit, csak segítettem neki sírni.”

Az ilyen cselekedetek is mutatják, hogy néha egy egyszerű, szép gesztus is rengeteget segíthet. Nem kell ahhoz eget rengető nagy tett, hogy valakinek sokat adjunk. Sokszor az is elég, ha odamegyünk hozzá, figyelünk rá, nem hagyjuk magára, osztozunk örömében-bánatában, megkérdezzük, mire van szüksége. 

(Képünk illusztráció)

Egyetértesz? Akkor ne felejtsd el megosztani! 

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!

Olvasd el ezt a cikket is –>  Céline Dion, Andrea Bocelli - 2 csodálatos hang egy megható fohászban - magyar szöveggel