A tojásokon szereplő betűkből és számokból egy csomó fontos információt megtudhatsz!

Egyáltalán nem mindegy, melyiket veszed, ugyanis az étkezési tojásokat és csomagolásukat – Uniós és hazai jogszabályok előírásai alapján – a termelés helyén vagy a csomagolóközpontban kötelező jelölni – tájékoztat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

A tojásokat „A” és „B” minőségi osztályokba sorolják, a kereskedelemben azonban csak „A” minőségű termékekkel találkozhatnak a fogyasztók.

Az „A” minőségű tojásokat tömegük és méretük alapján osztályozzák. A négyfokozatú skála a legkisebbnek számító „S” kategóriától „XL”-ig terjed, s a következők értékeket jelöli:

XL – nagyon nagy: legalább 73 gramm
L – nagy: 63 és 73 gramm közötti
M – közepes: 53 és 63 gramm közötti
S – kicsi: 53 grammnál kevesebb.

Az élelmiszerek nyomon követésének biztosítása érdekében az „A” minőségű tojások héján fel kell tüntetni a termelői kódot, valamint a nyilvántartási számot. A nyilvántartási szám hét részből áll, s segítségével többek között azt is megtudhatjuk, hogy mely telep, mely istállójából származik a tojás, s ott milyen tartási módot alkalmaznak.

Az egyes kódrészek jelentése a következő:

tojas

Első rész: az állattartási technológia kódja
1: szabadtartás
2: alternatív tartás
3: ketreces tartási rendszer
0: ökológiai tartás;

Második rész: az ország ISO kódja, amelyből a vásárló megtudhatja, hogy a tojás honnan származik, a HU jelenti a hazai termelésből származó tojást;

Harmadik rész: a megye vagy főváros kódja, 01- 20 közötti szám;

Negyedik rész: az állat-egészségügyi kerület sorszáma – csupán egy karakter;

Ötödik rész: a tojótyúk jelölés: „T”;

Hatodik rész: az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben;

Hetedik rész: a „per”- jel után az istállók száma.

Ha például a fogyasztó a tojáson a 2HU172T02/8 jelölést látja, akkor ez a következőt jelenti:

„Alternatív — mélyalmos, istállós — tartásban termelt, Vas megye 2. állategészségügyi kerületében lévő tojótyúk állományából származik, az állattartó telep 2. sorszámot viseli a kerületben és annak 8. istállójából származik a tojás”, amelyből talán a legfontosabb információ egy hazai vásárló számára, hogy a tojás hazai termelésű.

Olvasd el ezt a cikket is –>  Neked is van ilyen piros folt a bőrödön? Tudd meg, mit jelent és mi okozza!

A csomagolt – tálcás, dobozos – tojáson további információkat is szerepeltetni kell. Ezek az alábbiak:

a csomagoló központ száma, amelyet a NÉBIH tart nyilván, s mindenki számára szabadon elérhető a NÉBIH honlapján;

a tojás minőségi osztályba sorolása: „A osztály” –  „A” vagy „friss” szóval kombinálva, amennyiben az „extrafriss” jelzést látja a tojás csomagolásán, akkor a tojásrakástól számítva nem telt el 9 nap;

a tojások tömege, mérete (XL-L-M-S);

minőség-megőrzési ideje, amely a tojásrakástól számítva legfeljebb 28 nap lehet; valamint

a tárolásra vonatkozó javaslat.

A helyi piacon vásárolt tojások esetében a fogyasztók találkozhatnak jelölés nélküli tojásokkal is, mivel a jelölési kötelezettségek nem vonatkoznak az 50-nél kevesebb tojótyúkot tartó termelőkre, azonban az értékesítés helyén ezen termelőknek is fel kell tüntetniük a nevet és a címet.

(Forrás: portal.nebih.gov.hu)

Fontosnak tartod? Akkor ne felejtsd el megosztani! 

KLIKKELJ A TETSZIK GOMBRA ÉS TARTOZZ KÖZÉNK A FACEBOOKON IS!