A 2000-es évek elejére nyilvánvalóvá vált, hogy az iparosodás okozta környezeti és társadalmi károk hatalmas hatással lesznek a jövőnkre és gyermekeink életére. A sarkkörök olvadó jégsapkái, az üvegház hatású gázok drasztikus növekedése a légkörben, a klímaváltozás, a biodiverzitás hanyatlása, állatfajok kipusztulása, a természeti katasztrófák és még számtalan jel arra utal, hogy az emberiség rohamtempóban halad a kipusztulás felé, hacsak nem változtat életmódján. Tudósok, kutatók, szakemberek már régen felismerték ezt a változtatási kényszer, azonban az ellenállás hatalmas a gazdasági szereplők és a politika oldaláról, emellett nagy a tehetetlenség is, mert a mikéntek igencsak szerteágazóak, ennél fogva koordinálhatatlanoknak látszanak.
A nagyobb világszervezetek, globális cégek, kontinensek kormányai azonban tehetnek intézkedéseket a környezeti károk enyhítésére, ezért jött létre 2013-ban a “Jólét a bolygónk felélése nélkül” című, az Európai Parlament által közzétett általános uniós környezetvédelmi cselekvési program, mely a 2020-ig tartó periódusra határoz meg célokat és cselekvési tervet a környezetvédelem érdekében. Minden tagállam számára kötelezővé tesz bizonyos célok elérését, emellett iránymutatást ad konkrét rendelkezések meghozatalára. A programban kiemeltek 9 konkrét célt, melynek mentén a tagállamoknak működniük kellene az elkövetkezendő periódusban, ezek a célok pedig:
- 1: az EU területén a természetes erőforrások védelme, ide értve a termőtalajt, az édes és sós vizeket, a levegőt és a biodiverzitás megőrzése
- 2: a természetes erőforrások hatékony, gazdaságos, versenyképes és zöld feldolgozása a szén-dioxid kibocsátás minimalizálásával
- 3: az EU tagállamok lakosságának jóléte: megóvni a környezetterhelés okozta egészségügyi és gazdasági károktól
- 4: környezettudatos törvényhozás kialakítása, közös EU-s szabályozási és végrehajtási rendszer kialakítása
- 5: tudományos kutatás és fejlesztés bővítése,javítása a környezetpolitika terén
- 6: környezeti externáliák kezelésére létrehozandó beruházások, melyek összefüggenek a környezetpolitikával és a közös éghajlat-politikával
- 7: a gazdaságpolitikának, az államok politikájának és a környezetpolitikának integrációja, a koherencia növelése
- 8: nagyvárosok, metropoliszok fenntarthatóságának javítása környezettudatos intézkedésekkel
- 9: globális szemlélet, integrált összefogás EU-s szinten a hatékonyabb éghajlattal és környezettel kapcsolatos kérdések kezelésében
Hangzatos célok, ugyanakkor jön a kérés az egyszerű emberektől, hogy mit tehetnék én ezeknek a céloknak az elérése érdekében? Hiszen egyéni szinten nem lehet változtatni a nagy összképen, a saját kis mikrokörnyezetünk változtatására van csak lehetőség. A legtöbb ember ezt nem hiszi el, de ha mindenki változtatna egy kicsit a saját lehetőségeihez mérten, akkor hatalmas eredményeket lehetne elérni.
A fent említett célkitűzésekből tisztán kirajzolódik, hogy az egyik legmeghatározóbb változtatás a szén-dioxid kibocsátás csökkentése lenne, mely magával húzza a többi kulcspont változását is. Egyéni vagy lokális szinten a saját szükségleteink vizsgálata a legfontosabb, a szén-dioxid tekintetében ez az energiaellátás és a közlekedés az, amelyre közvetlen ráhatással lehetünk. Az EU-s irányelvek szorgalmazzák a megújuló energia használatát, mellyel háttérbe szorítható a fosszilis energiahordozók felélése, ezzel együtt a CO2 kibocsátás is. Megújuló energiaforrások lehetnek a vízerőművek, geotermikus erőművel, szélerőművek és a naperőművek.
Nem kell azonban saját erőművet építenünk annak érdekében, hogy környezettudatosan éljünk, elég, ha a saját háztartásunk van környezetünk energiaellátását biztosítjuk megújuló energiával. Az EU-s irányelvek mentén a magyar állam is létrehozott támogatott pályázatokat, melynek során családok, közintézmények, cégek pályázhatnak 0%-os hitelre megújuló energiaellátás kiépítéséhez. Érdemes felvenni a kapcsolatot egy szakértő céggel, mely pontos tájékoztatást tud adni a pályázatokról és egyben segíteni is tud egy rendszer telepítésében.
Az egyik legjobban elterjedt és közismert megújuló energia a napfény, a szolárenergia, melyet napkollektorokkal és napelemekkel hasznosíthatunk. A kettő közti különbség az, hogy a napkollektor a benne lévő vizet melegíti fel és ezt hasznosíthatjuk fürdéshez, mosogatáshoz, medence feltöltéshez vagy akár a fűtési rendszerbe való bevezetéséhez. Ezzel szemben a napelem a nap fényenergiáját hasznosítja úgy, hogy elektromos áramot készít belőle, elektromos eszközökben hasznosítható, mint például a a villanybojler, ami vizet melegít, vagy az inverteres klíma, mely fűti a házat. A két eszköz célja tehát nagyon hasonló, a technológia viszont teljesen más.
Manapság a napelemek telepítése kezd elterjedni Magyarországon, míg az EU más, régebbi tagállamaiban ez szinte mindennapos energiaforrássá vált. Szerencsére a magyar állam is ösztönzi a napelemes rendszerek használatát, az új energetikai és építési törvény értelmében 2021-től csak megújuló energiával ellátott lakóházat lehet építeni, tehát tartalmaznia kell napelemes vagy hőszivattyús megoldást a háznak. A magyar szokásokon nehéz változtatni, nagyon sok háztartás preferálja a gáz-cirkó fűtést illetve a fatüzelést, vaskályhát, cserépkályhát, az elektromos fűtéstől sokan ódzkodnak. Ennek fő oka lehet a hatalmas villanyszámla a téli hónapokban, azonban a napelemes rendszerek elterjedésével egyre nagyobb vásárlókedv jelentkezik az inverteres klímák irányába.
A Napelempalyazatok.hu szakértői elmondták, hogy a napelem támogatás 2020-ban nagyobb mértékű volt, mint valaha, köszönhetően az új szabályozásoknak. A rendszer telepítése manapság már napok alatt el is készülhet, melyet egy alapos felmérés és szakértői munka előz meg. A telepítési projekt időtartama általában a hivatali ügyintézés miatt húzódhat el, de maximum 1-2 hónap alatt bárhol telepíthető napelemes rendszer.
Sokan választják a hibrid megoldást, melynek során kiépítenek levegős hőszivattyú rendszert a házba, padlófűtéssel, mennyezeti és falfűtéssel, emellé a rendszer mellé felszerelnek napelemet, mely szolgáltat elegendő áramot a hőszivattyú működtetéséhez és a háztartás mindennapi áramellátásához, így elérhető a közel passzív energetikai besorolású ház. Aki biztosra akar menni, az építtet egy cserépkályhát vagy kandallót a ház központjába, így elérhető a függetlenedés a közüzemi szolgáltatóktól. Ez sajnos nem azt jelenti, hogy teljesen fel lehetne számolni a kapcsolatot velük, hiszen egy napelemes rendszer, ha nem sziget üzemmódban épült, rá van kötve a hálózatra, melybe visszatáplálja a felesleges áramot. Ezt az áramtermelést a szolgáltató kifizeti a napelem rendszer tulajdonosának, így akár a saját háztartásunkon kívül még más háztartások áramellátásába is közreműködhetünk.
Kiemelt projektek közé tartozik még a közintézmények és közszolgáltatók megújuló energiával való ellátása, mondta a szakértő. Egyre több oktatási intézmény pályázik napelem támogatásra, az ő energia igényük hatalmas lehet, az állam régiónként nyújt számukra különböző mértékű támogatást. Az oktatási intézmények többnyire az épület tetején helyezik el a napelemeket, de volt már arra is példa, hogy hatalmas telekterülettel rendelkeztek, így napelem parkot létesítettek az intézmény egy elkerített területén, a rendszer alatt pedig végezhető volt kisebb gazdálkodási tevékenység is. Azok az oktatási intézmények, melyek pályáznak napelemre, többnyire edukációs céllal is teszik ezt, felhívják a gyermekek és szülők figyelmét a megújuló energia fontosságára, többnyire tematikus oktatási is tartanak, ezek az iskolák törekvéseikért meg szokták kapni az “Ökoiskola” elnevezést.
Az EU-s törekvések és a célkitűzések tehát már megvannak, 2020-ig elindult egy erős szemléletformálás az egész kontinensen, mely alapjaiban változtatja meg fogyasztási szokásainkat és a gazdaság dinamikáját. Ezeknek a változásoknak a haszonélvezői a mi gyermekeink lesznek, ezért is fontos kiemelten a gyermekek környezettudatos oktatása és jó példa mutatása. Az egyének nem tudják megváltoztatni a világ menetét vagy visszafordítani a klímaváltozás okozta károkat, de tehetünk annak érdekében, hogy összefogva utódaink egy szebb jövőben élhessenek.