Az embereknek manapság annyira megszokottnak tűnnek a pénzérmék és papír pénzek, hogy fel sem tűnik, milyen izgalmas és díszes tárgyak csilingelnek a zsebeinkben. Pedig minden egyes érme, bármily megszokottnak is tűnik, rengeteg információt hordoz. A legtöbb érme hazánk kultúrájának egy lenyomatát hordozza. Legyen az egy történelmi épület, mint például a Lánchíd vagy akár, egy nálunk honos állat vagy növény mint a nagykócsag vagy nőszirom. Nem feledkezhetünk el azonban a fontos történelmi személyekről sem, akik megjelennek papírpénzeinek, legyen az Széchenyi István, Deák Ferenc, Szent István király, vagy Hunyadi Mátyás király. Összességében elmondható, hogy a jelenleg használt összes pénzérménk és bankónk mind fontos jelképeit jelenítik meg a kultúránknak és történelmünknek.
A pénznek a történelme maga is rendkívül izgalmas. A pénzérmék története az ókorig nyúlik vissza, és a pénzverés elterjedését hosszú ideje kutatják a történészek. Az emberek kezdetben kagylókat és köveket használtak pénzként a kereskedelemben, ám ezek sem értékállóságukban, sem értékegységükben nem feleltek meg. A jelenlegi ismereteink szerint az első arany-ezüst ötvözetű érméket Anatólia területén, Lüdiában használták. Innen a pénzverés elterjedése a föníciaiak révén ért el a Földközi-tenger térségének egyéb civilizációihoz, többek között a görögökhöz, akik hamarosan átvették azt. A görögöktől a rómaiak is megtanulták a pénzverést, majd bevezették híres, egységes méretű ezüstérméjüket, a dénárt. A római dénár az egyik legismertebb és legnagyobb értékű pénzérmévé vált, amelyet a birodalom kereskedői széles körben használtak. Az egységes pénznem hozzájárult a hatalmas birodalom különféle távoli területeinek egységesítéséhez, megkönnyítve a kereskedelmet.
A pénzérmék gyűjtése és a numizmatika egykor a királyok kedvtelésének számított, amely hagyomány szerint Augustus császártól ered, aki a birodalom különböző részeiről származó érméket kezdett gyűjteni. Őt követően más császárok is folytatták ezt a szokást, és a pénzgyűjtés az ókor végére a gazdagok és kiváltságosak hobbija maradt. Ennek oka a külföldi érmék beszerzésének nehézsége volt, mivel az országok közötti kereskedelem ritka és lassú volt, a távoli utazás pedig csak a társadalom szűk rétegének adatott meg, és költséges és veszélyes vállalkozásnak számított. Ráadásul a régi érméket az új uralkodók gyakran beolvasztották és újakat vertek belőlük. A ma ismert nagy pénzgyűjtemények általában középkori előkelőségek birtokában jöttek létre.
A numizmatika atyjaként a németalföldi művészt, Hubert Galtziust tartják számon. A XVI. században élt, és nemcsak gyűjtötte, hanem kronológiai sorrendbe rendezte, valamint lerajzolta az ókori római és középkori pénzérméket. Gyűjteménye Caesartól a saját koráig terjedt, katalógusát életrajzi adatokkal bővítette, és összesen négy nyelven adta ki.
Az utóbbi időben én is nagy mértékben el kezdtem foglalkozni a történelemmel, ezen belül a régi pénzek tudományával. Ezen az úton való elindulásban nagy segítséget jelentett nekem a Procopius Numizmatika Érmebolt és Aukciós ház. Weboldalukon egy összefoglaló és kedvcsináló nagyon jó kiindulási tud nyújtani mindenkinek akit érdekelnek a régi pénzek és az általuk őrzött történelmi hagyaték. Emellett akit ténylegesen a régi pénzek felvásárlása érdekel, náluk egy nagyon profi és szakmailag magas szintű, segítőkész csapatra lelhet.
Ahogy elmélyedtem a pénzérmék világában, egyre inkább rájöttem, hogy minden érme egy kis darabka történelem, egy miniatűr ablak a múltba. A különböző korszakokban készült érmék nemcsak az akkori kultúráról és gazdaságról, hanem az emberek gondolkodásáról és társadalmi viszonyairól is mesélnek. A Procopius Numizmatika Érmebolt és Aukciós Ház nemcsak segített elindulni a numizmatika, a régi pénzekkel foglalkozó tudomány területén, hanem a régi pénzek felvásárlása is általuk nyílt meg számomra. Számomra az érmék nem csupán tárgyak, hanem történelmi relikviák, amelyek felidézik elődeink világát. A numizmatika csodálatos világa pedig nem csupán a múltat hozza közelebb, hanem új perspektívát nyit számunkra a jelen megértéséhez is, hogy milyen szimbólumokat tartunk jelenleg olyan fontosnak, hogy a pénzeinken is megjelenjenek.